![]() |
|||||||||||||
|
|||||||||||||
![]() Nyírlugos az Alföld észak-keleti részében fekszik, a Nyírséghez tartozik, amely a Tiszántúl síkjából 20-50 méter magasra emelkedik ki. Nyírlugos a Nyírségen belül annak délkeleti részében található, a keleti hosszúság 22 fok 9 perc és az északi szélesség 47 fok 44 perc mentén. Ez a vidék a Nyírség legnagyobb futóhomok területe. Felszíne homokbuckák tömegéből áll. A homokból a szél parabolabuckákat és szélbarázdákat alakított ki. A város Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéhez tartozik. A várost a következő települések határolják: Észak-keletről: Encsencs Észak-nyugatról: Nyírmihálydi Keletről: Nyírbéltek Dél-keletről: Fülöp Dél-nyugatról: Nyíracsád Nyugatról: Nyíradony Gazdaság A növénytermesztés jellemző fajtái a dohány, málna, ribizli és uborka. Az állattenyésztésben a sertéstartás a meghatározó. ![]() |
Településünk és megyénk történelmérőlSzemelvények Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Nyírlugos történelméből régészeti és levéltári kutatások alapján. Szabolcs-Szatmár-Bereg MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország észak-keleti részén fekszik. Magyarország egyik legnagyobb és legnépesebb megyéje... Tovább... A megye történelme a honfoglalás előttHogy az ember mikor vette birtokába ezt a területet, azt a régészet ma még nem tudja teljes biztonsággal pontosan meghatározni... Tovább... A honfoglalástól MohácsigA megye az ország egyik legjelentősebb, leggazdagabb honfoglaláskori leletanyagával rendelkezik... Tovább... Mohácstól a szatmári békéigA mohácsi vereség súlyos következményekkel járt Szabolcs, Szatmár, Ung és Ugocsa megyék sorsára nézve... Tovább... A szatmári békétől 1848-igA szatmári béke után viszonylagos béke köszöntött a Felső-Tisza vidékének lakosságára... Tovább... Az 1848 utáni évek1849-ben, miután a magyar forradalom és szabadságharc elbukott, a vármegyék autonómiáját felszámolták... Tovább... Nyírlugos történelme és népességeA város nevének eredete eddig még tisztázatlan, de több elképzelés született a névadásról... Tovább... Nyírlugos címereNyírlugos város címere álló, kékkel és vörössel hasított felső élén kétszer ívelt (homorúan), háromszög pajzs, a pajzstalpban kék ékkel... Tovább...
Forrás:
Válek Tibor: Szülőfalunk Nyírlugos
Felhasznált irodalom:
Fekete József: Nyírlugos története a felszabadulástól a tanácsrendszer létrejöttéig; Kissné Makszim Judit "Község a homoktenger szívében" c. szakdolgozata; Haramura Tünde Nyírlugosról készített pályázati dolgozata; Lugosi Krónika c. lap 1993-2003. közötti lapszámai; Feliciter Kiadó Nyírlugos a 2000. év küszöbén c. videofilm; www.indexkelet.hu; Kovács Éva (burget); Kelet-Magyarország; Kangur Tibor; Internet. |
![]() Nyírlugos a Dél-Nyírségben, a Ligetalján található. A 471-es számú útról leágazó alsórendű úton közelíthető meg. A legközelebbi vasútállomás Nyírmihálydiban van. Tengerszint feletti magassága 160 méter, itt található a Nyírség második legmagasabb pontja. A Tisza és a Körös vidékének vízválasztó vonala. A város nyugati része közvetlenül határos Hajdú-Bihar Megyével. Nyírlugost körülvevő nagyobb városok: A megyeszékhely Nyíregyháza 42 km-re észak-nyugatra fekszik. A volt járási székhely, Nyírbátor 26 km-re észak-keletre van. Hajdú-Bihar Megye székhelye, Debrecen 38 km-re dél-nyugatra található. Nyírlugos 5838 hektár területen fekszik, amelyben a termőterület 5129 hektár, kivett terület 709 hektár. Lakóinak száma 3200 fő. Népesség, demográfia Nyírlugos népessége 1990-ig folyamatosan fogyott, azóta stagnál, jelenleg 3.200 fő. 2 felnőtt háziorvosi, 1 gyermekorvosi, 1 fogorvosi és 2 védőnői körzet működik. Óvoda, általános iskola, kiállító terem, könyvtár, sportpálya található itt. ![]() |
|||||||||||
Design by: Fowler Webdesign